Gyakran olvassuk vagy azt
halljuk, hogy bizonyos konsellációk milyen áldásos, szerencsés, vagy éppen negatív hatással lehetnek életünkre.
„A Plútó jegyet váltott,
belépett a Bak jegyébe, és ez okozza most ezt a válságot a világban.”
Talán kevesen tudják, hogy
ez nem így van, az égitestek nincsenek ránk közvetlen hatással!
Ha józan paraszti ésszel
belegondolunk, hogy pl. a nemrég törpebolygóvá visszaminősített Plútó (tömege
csupán egyötöde a Holdunkénak) 6,5 milliárd kilométerre kering tőlünk, akkor hogyan
lehetséges, hogy onnan a „világ végéről” befolyásolni tudja jelenlegi
párkapcsolatomat, vagy éppen a mostani világválságot?
A válasz: sehogy.
Asztrológia - mint mérőszerkezet
Ahogy a laikusok, úgy az
asztrológia sem feltételezi, hogy az égitestek (okozati) hatással lennének
életünkre, sorsunkat irányítanák, befolyásolnának minket.
Az asztrológia csupán egy
„mérőműszer”, amely megmutatja a valóság egyetlen pillanatát a hozzáértő szem
számára, de nem az asztrológia okozza a valóságot, az eseményeket! Ahogy a
lázmérő is csak megmutatja, van-e hőemelkedésünk, de nem őt hibáztatjuk, és nem
vágjuk ki az ablakon, ha a 39,7°C-os lázat mutat.
Horoszkópkészítés,
avagy a valóság időpillanatának leképezése a szimbólumok ősi nyelvén
A horoszkópunk, életünk "mandalája" vagy térképe egy meghatározott időpillanatban (születésünk ideje), egy meghatározott
helyre (születési helyünk) felállított és megörökített pillanatfelvétel az
égbolt (Naprendszer) helyzetéről. A benne szereplő 8 bolygót és a két
fővilágosító Napot és a Holdat tekintsük szimbólumoknak, melyek az égitestekhez
tartozó archetipikus ősprincipiumokat képviselik.
„Amint fent, úgy lent.”
Az ókori bölcsek 7
ősprincipiumot tartottak számon, és 7 égitestet ismertek. A régi korokban ezt a
7 ősprincipiumot a Nap, a Hold, a Merkúr, a Mars, a Vénusz, a Jupiter és a
Szaturnusz jelölte, melyekhez 1-1 égitestet rendeltek, és ugyanazt a nevet kapták. Az égitesteket
megszemélyesítették, és istenként tisztelték őket. Gondoljunk csak a mitológiákra...!
Ha pl. asztrológusok a szerencsét jelölő Jupiterről beszélünk, akkor nem a gázokból álló óriásbolygót
értjük ez alatt, hanem ugyanazt a nevet viselő Jupiter-ősprincipiumot. Csak a megfigyelésnél
használja az asztrológia az ősprincipium égi képviselőjét, a Jupiter nevű
égitestet. Ugyanis az asztrológia vonatkoztatási rendszere az égbolt, hiszen
matematikailag tökéletesen pontosan kiszámítható és megfigyelhető az égitestek
mozgása, viselkedése - már évezredek óta. Az analógiákat pedig a függőleges
gondolkodás mentén kell értelmeznünk.
Nem butaság, hogy az asztrológia geocentrikus világképpel dolgozik?
Mindenki tudja, hogy nem a
Nap kering a Föld körül, de innen a Földünkről ez így látszik.
Ezt a látszólagos pályát a
Föld körül hívjuk ekliptikának, az asztrológia 12 egyforma cikkelyre osztotta
ezt a kört.
Horoszkópunk a Földön egy
adott helyre és időpillanatra felállítva megmutatja az égbolton a Naprendszer
helyzetét. Mindig arra a helyre készül, ahol megszülettünk, vagy ahol éppen
vagyunk itt a Földön. Geocentrikus világképpel dolgozunk tehát, és ha jól
belegondolunk, számunkra ez a természetes, átélhető és valóságos. Hiszen nap
mint nap azt látjuk, és úgy éljük meg, hogy reggel felkel a Nap, este pedig
lenyugszik. Lelkünk számára ez a valóságos. Hiába vannak ismereteink a
heliocentrikus világképről, és jól tudjuk, mert megtanultuk az iskolában, hogy
a Föld kering a Nap körül, ezt életünk során soha nem tudjuk átélni, megtapasztalni
- hacsak nem vagyunk asztronauták.
Vonatkoztatási pontunk
tehát a Föld. Ez ad biztonságérzetet, és ide „földeljünk” le magunkat.
(Thorwald Dethlefsen nyomán)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése