„Az emberi kapcsolatok az önfeltárást szolgálják, nem az
önelégültséget. Az emberek, különösen az igaz barátok, tükrök, melyekben
elkezdhetjük felismerni önmagunkat.”
(H. F. Weekley)
Természetesen az asztrológia sem tudja megmagyarázni a
szerelmet. De a két ember közötti energiaáramlást, az összeillőséget vagy a
feszültségeket, a múltból hozott kapcsolódásokat meg lehet vizsgálni két
horoszkóp összevetéséből. A párkapcsolati elemzés (szinasztria) előtt azonban fontos
az egyéni képletekből megnézni, hogy külön-külön milyen a kapcsolatokra való
képességünk, milyen érzelmi, szexuális és egyéb szükségleteink, vágyaink
vannak.
Két ember kapcsolatában a meghatározó karmikus történéseket a
két horoszkóp közötti különleges fényszög-kapcsolatok jelzik: ha az egyik fél külső
bolygói (Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó) kapcsolódnak a másik fél
személyes, belső bolygóival, tengelyeivel (Aszcendens, Deszcendens, MC, IC, Nap, Hold, Merkúr, Mars, Vénusz) vagy
Holdcsomópontjával, ez árulkodó jel lehet arra, hogy a múltban is kapcsolatban voltunk,
és most is feladatunk lesz egymással. A fényszögek típusa (együttállás, oppozíció,
kvadrát, trigon, szextil, kvinqunx, quintil, biquintil), a bolygók jegye és
minősége által szimbolizált energiák megmutatják, hogy ellentétesek-e, ezért feszültebb,
idegesítőbb lesz kijönnünk egymással, vagy a hasonlóság a meghatározó, és harmonikusabban
tudunk együttműködni egymással.
Az összes karmikus fényszög-kapcsolat közül a legerőteljesebb
és azonnali hatást akkor érezzük, ha egy másik ember horoszkópjából valamelyik
külső bolygója az Aszcendensünkkel áll fényszögben. Ilyenkor testi
megjelenésünk fizikai vonzódást vált ki a külső bolygót játszó személyből. Ha feszült, „támadó” a fényszög, akkor a
személyiségünk állandó izgalomforrást jelent a másik számára találkozáskor,
együttlétkor. Ez ellen nem tudunk mit tenni, hiszen fizikai kinézetünk, külsőnk
váltja ki a másikból ezt a reakciót. Ezt úgy képzeljük el, mint amikor a
bika előtt meglengetik a vörös posztót.
Harmonikus fényszög-kapcsolat esetén látványunk állandó
izgató örömforrás lehet a másik fél számára.
Mindig a külső bolygót játszó személy az irányító, aki a
kapcsolat alakulását kézben tartja.
Ha miénk a külső bolygó egy kapcsolatban (tehát a Szaturnusz,
Uránusz, Neptunusz vagy a Plútó), akkor az a feladatunk, hogy a másik embert megtanítsuk
valamire a szeretettel kapcsolatban.
Nézzük végig ezeket a kapcsolódásokat sorban…
Ha a Szaturnusz-kapcsolódás a jellemző két ember horoszkópja
között, akkor sokkal lassabban bontakozik ki a kapcsolatunk, de a Szaturnusz
stabilizálja, szilárdítja, hosszú távon köt össze minket. A felelősség- és
kötelességvállalásból, kitartásból kapunk leckét. Ha nehéz is a feladat, és sok
munkával jár együtt, de a kapcsolat szilárd kereteket biztosít, tesszük együtt
a dolgunkat, akkor is, ha kevesebb örömben lesz részünk. Biztonságot, stabilitást,
tiszteletet ad a kapcsolat mindkét fél számára akár évtizedeken át is. Házasságokban nagyon gyakori, hogy a két fél
között legalább egy szaturnuszi kapcsolódás található. A kapcsolat kezdetén
távolságot tartunk a szaturnuszi féltől, lehet, hogy próbáljuk őt elkerülni,
elmenekülni. Ha viszont bizalmatlanságunk elmúlik, hihetetlenül otthonosan és biztonságban
érezzük magunkat, mintha már régóta ismernénk egymást.
Ha az Uránuszra helyeződik a hangsúly két személy
kapcsolatában, ilyenkor általában azonnali felvillanyozó vonzódást érzünk, eksztatikus
elragadtatással vágunk bele, mintha villámcsapás ért volna bennünket. Itt nem a
tartósságon és a biztonságon van a hangsúly, sokkal inkább a szabadság, a felszabadultság,
a változások, a gátlások feloldása áll a középpontban. Gyorsan közel kerülünk
egymáshoz, majd eltávolodunk. Szakaszos lehet az együttlét, az uránuszi félnek
szüksége van időnként a különlétre, hogy eltávolodjon, hogy aztán újra
összejöjjünk. Az Uránuszt birtokolni lehetetlen. De mindenképpen pezsgést hoz a
kapcsolatba, izgalomban és tűzijátékban van részünk. Az Uránusz feladata, hogy
a konvencióktól megszabaduljunk, szabadon kifejezhessük egyéniségünket,
megéljünk kreativitásunkat, függetlenségünket, tudatunkat kitágíthassuk.

Ha horoszkópunkban a Neptunusz kapcsolódik társunk személyes
bolygóihoz vagy Aszcendenséhez, ebben az esetben kötődésünk misztikus, álomszerű,
erősen telepatikus, lelki kapcsolatunk van társunkkal, akit eszményítünk,
önmagunk részének érezzük, és elvárás nélkül is adni, segíteni szeretnénk neki.
Akár nagy távolságból is megérezzük egymást, lelki egyesülésre vágyunk. Neptunuszi
kapcsolódás esetén kevésbé a testi vonzódás a hangsúlyos. Lelki társaknak
érezhetjük egymást, akik összetartoznak - fizikai együttlét nélkül is. Itt a túlzott
idealizálás, a túlérzékenység, a megtévesztés, az őszinteség hiánya lehet a
probléma, gyakori a kíméletből mondott hazugság. Fontos tehát, hogy őszinték,
nagylelkűek, elfogadók legyünk, meg tudjunk bocsátani társunknak és önmagunknak
is.
Feladatunk, hogy gyakoroljuk az együttérzést, megéljük az
egységérzést: feloldjuk a korlátokat, amelyek érzelmileg elválasztanak minket
egymástól. De ugyanakkor fontos, hogy tisztában legyünk saját érzéseinkkel és
személyiségünk határaival is.
Karmánk az, hogy társunknak adjunk viszonzás nélkül
is, mintha valamit vissza akarnánk fizetni neki. A múltban lehetséges, hogy
társunk segített rajtunk, támogatott, és most érezzük, hogy adósa vagyunk, tartozunk neki.
Ha Plútó-fényszöggel kapcsolódunk a másik személyes, belső
bolygóihoz, akkor mágikus, szenvedélyes, sorsszerű vonzódást és összetartozást
érzünk egymás iránt. Szélsőséges kapcsolatra számíthatunk, amely nem mentes a
fájdalomtól, birtoklástól, hatalmi játszmáktól, manipulációtól sem. Intenzív
érzéseink vannak, melyeket nehezen tudunk tudatosan irányítani, és ezt
rettenetesen zavarónak élhetjük meg. A Plútót játszó fél nem nyíltan irányít, belelát
a lelkünkbe, nem igazán tudunk eltitkolni előle szinte semmit. Ezt az energiát
a Plútó használhatja gyógyításra és rombolásra is, ez attól függ, hogy milyen
fejlettségi szinten tart. A Plútó karmikus feladata, hogy megtanuljuk az
elengedést, megtanuljunk a másiktól függetlenül is élni, s egyúttal hagyni őt
fejlődni. Ez nem könnyű feladat akkor, amikor múlt életeinkben függőségi
kapcsolatban éltünk egymással, manipuláltuk, birtokoltuk egymást. Ha most
egymás elengedése lenne a feladat, de a plútói fél nem akar lemondani
hatalmáról, továbbra is uralkodik a másik felett, akkor kénytelenek leszünk
kiszabadulni, és megválni, hogy szabadon élhessünk, elnyomás
nélkül.
(Pauline Stone és Stephen Arroyo nyomán)